Jelenlegi hely

A szél és az erdő

Fekete István: A szél és az erdő írásából készítettek animációs filmet 6.a osztályos tanulóink: Bordé Ábel, Novákovics Nelli, Horváth Luca és Szücs Richárd.
A projekt a Közbigyó program keretében készült Bordéné Nederman Anikó és Bordé Zoltán mentorszülői segítségével.
A videó a képre kattintva indítható:

Nagyon büszkék vagyunk a végeredményre, amit örömmel osztunk meg itt a honlapon. Várjuk a többi projekt bemutatkozását itt, az iskolai honlapon is!

Az alkotás folyamata

1.  Kiválasztás: 
  2018 novemberben találtuk a novellát családilag. Szöveget kerestünk vers és prózamondóra. Akkor már ismert volt, hogy fenntarthatósági témahét lesz és ez jó eséllyel illeszkedni fog oda

2.      Előkészítés, ötletelés

hanganyag

A 6.a osztály készítette a 2018. október 6-i iskolarádiós műsort. (Verset + történeti leírásokat olvastak fel a szereplők egy mobillal vették fel, és zene volt még alatta.) Innen jött az alapötlet.

A novella szövegét végül több helyen kissé át kellett írni: részint a nyelvtörő részek kikerültek (aszály jár tüzes kaszájával) részint a túl hosszú mondatok, illetve párbeszédeket megtörő közbeszúrások kissé át lettek alakítva. A szöveg ilyen módon folyamatosan formálódott, ahogy vettük fel. Előzetes közös próbaolvasás és szövegértelmezés volt az első találkozón, illetve annak átbeszélése hogy a történetnek mi a mondanivalója és mi a mögöttes természeti (erdőpusztulás) /társadalmi (víz háborúi) és meteorológiai (erdők teremtette mikroklíma vezeti a szárazföldek belsejébe a csapadékot) jelenség

- lllusztráció: 

- eredeti elképzelés az volt, hogy a felmondott szöveg alatt az illusztrációk diafilmekre emlékeztető módon egymás után jelentek volna meg. Az illusztrációk A4-es méretű, színes ceruza rajzokból álltak volna, amiket többször fel akartunk használni. Ehhez készült egy felosztó excel, ahol a szöveget lefordítottuk "képekre".  (A zsírkrétás rajzok ötletet elvetettük habár haladósabb lett volna,  mert féltettük a szkennert, illetve A4-es méretben nem lehetett olyan részletgazdagon kidolgozni a rajzokat.)

- felmerült rajzoló programok, és/vagy digitális rajztábla használata. Ezt is elvetettük, mert gyakorlatot igényel, illetve speciális eszközöket finom rajzoláshoz + nagy képernyőt. Ennyi eszköz, és idő sem  állt rendelkezésre.

- nagy kartonra/csomagoló papírra egyetlen hatalmas rajz készüljön és videó kamerát mozgassunk. Elvetettük, mert ezt egy helyszínen lehetett volna csak rajzolni. Ennyiszer nem tudtunk összejönni. Továbbá egy embernek az arányok miatt nagyon meg kellett volna tervezni ezt a rajzot, a rajzoló fantáziát ez jelentősen korlátozza. 

- az  is felmerült, hogy egyszerűen csak internetről szép képek letöltésével illusztrálni. Kipróbáltuk, de nem jött be, tele van az internet ilyenekkel. Előnye kétségtelenül ez a leggyorsabb és legegyszerűbb. 

3.       Megvalósítás-illusztráció: A szöveget „jelenetekre” osztottuk, és egy "jelenethez" egy illusztráció (A4-es rajz) társult. Összeírtuk excelben (csatolva)  mi kell hogy feltétlenül rajta legyen a rajzon, a többi a rajzolóra volt bízva.  Azonos témájú rajzokat (pl. falu rajzai télen/nyáron cseréptető stb) egy rajzoló készítette. Módszerek készült egy „Alap” rajz - nem teljesen kiszínezve – ezt fénymásoltuk és került rá újabb és újabb réteg színezés, kiegészítők (nap vagy hold az égen, figurák) Az újraszínezésre azért is szükség volt mert a fénymásolás tompítja és szürkíti a színeket. Volt, aki nem így dolgozott, hanem ablaküvegen átrajzolta a rajzot és teljesen újraszínezte, olyan is volt, aki minden rajzot teljesen újra rajzolt. Eredetileg 21 rajzot terveztünk, többszöri felhasználással összesen 35 „dia” lett volna. Végül csak három gyerek vállalta a rajzolást, emiatt a családok is segítettek a színezésben.

4.       Megvalósítás-hanganyag: A hanganyagot mobillal rögzítettük. A két narrátor szövegét külön-külön, egyesével vettük fel. A szél/erdő/állatok/emberek felvétele együtt volt a többiekkel. A hanganyag szerkesztését (vágás, összefűzés)  és az eltérő hangerők kiegyenlítését, egy videó szerkesztő program segítségével tettük meg. Snittenként be tudtuk állítani a hangerőt. Ezt mi felnőttek végeztük el. A közös felvételen tulajdonképpen mondatról mondatra mentünk végig és mindenki - függetlenül attól hogy az övé volt-e a kérdéses rész - eljátszotta, hogy ő hogyan mondaná. (Ez volt a legszórakoztatóbb rész.)  Ha kellett és a szereplő nem volt megelégedve az eredménnyel, akkor 3-4 szer is újra vettünk egy-egy mondatot. Buktatók: fárasztó, és cukormentes innivaló bőségesen kell a száj/torok kiszáradása miatt.

5.       Megvalósítás - krízis: a hanganyag összerakása után láttuk, hogy az nagyon erős lett. A képi anyaggal viszont több probléma is akadt. Egy-egy rajzot 30-40 mp-ig mutatva - bármilyen szépek is- a hanganyag mellett statikusnak hatott, ebben mindenki egyetértett. Másrészt a szkennelés nagyon felerősítette a színezés (ceruzanyomás) erősségében levő különbségeket. Nagy képernyős tv-re kivetítve látszott, hogy még részletesebb rajzok kellenek és már nincs idő az újabb rajzokra.

6.       Megoldás: rajzok-alakok kontúrozása illetve „vonalkázós” színezés, mert attól nagyon részletesnek tűnik a rajz. (Az egyik rajzoló készített ilyen rajzot és ezt átvettük utólag a többire is.) Diafilm - koncepció elvetve. Teljes A4-es rajzok helyett a végén már csak részletek rajzolására volt idő: pl szél, felhő, vagy ültető alakok stb. Ezeket videó szerkesztő segítségével animáltuk. Ahol feltétlenül szükséges volt, pl kép részletek nagyítása, kivágása, módosítása, ott képszerkesztő programot használtunk.  

7.       Zene:  első körben kiválasztott zenék nem váltak be, a hanganyag (folyamatos beszéd) nem bírt el egyáltalán énekhangot, bármilyen halkan is szólt a háttérben. Instrumentális zenéket kellett keresni.

Összefoglalva: a fenti módszer nagyon idő és energiaigényes volt. Ha újra kezdenénk, akkor először elkészítenénk a háttereket (pl.: erdő, falu, patak) ,majd a változó elemeket (pl.: nap, hold, szél, felhők, állatok, emberek stb.) külön rajzolnánk meg, és ezeket már egyszerűen lehetne animálni. Az A4-es rajzokkal több technikai jellegű probléma is akadt: nagyon erős színezésű és részletgazdagnak kell lennie, hogy majd nagyban is mutasson, továbbá nagyon sok kell belőle. (Videó szerkesztés és szkennelés szempontjából : az A4 lap mérete 4:3-as arányú, ezért lett a videó 4:3-as és nem 16:9-es. Ez utóbbi viszont a mai tv-k aránya lenne...)

8. Felhasznált  eszközök: A4-es lapok, színes ceruza (jó minőségű), laptopok, szkenner, fénymásoló, Képszerkesztő program, Videószerkesztő program, mobiltelefon - hangrögzítés. Kapcsolattartás: közös anyagok Google - drive, kommunikáció: e-mail/ Viber/ mobil

Bordéné Nedermann Anikó (mentorszülő)