Jelenlegi hely

Pályaorientációs nap 2019

Pályaorientációs napról a Bókayban 2019. október

5.a osztály

Élménybeszámoló a pályaorientációs napról

Csütörtök reggel elmentünk a Kispesti Erőműbe, ahol először másfél órán keresztül egy lelkes munkatárs elmagyarázta, hogyan működik az erőmű. Majd kívülről körbejártuk a területet és közben elmondták, melyik épület milyen szerepet tölt be.

Megtudtam, hogy óránként 5-7 ezer m3 gázt égetnek el.

Megtudtam azt is, hogy Franciaországban olyan erőművet építenek, ami két hidrogénatomból egy nitrogént készít, és rengeteg hőt állít elő.

Itt nálunk a gázt úgy égetik el, hogy a gáz bekerül egy turbinába, ahol levegővel égés közben kitágul és nekiütközik a turbina lapátjainak. A turbina forgó tengelye egy generátort hajt. A maradék füstgázzal pedig gőzt fejlesztenek és fűtik a közeli lakótelepeket.

Összességében csak ennyit mondhatok: Nagyon örülök, hogy ellátogattunk az erőműbe!

Deák Zsombor 5.a.

Tömegközlekedéssel, busszal utaztunk a Kispesti Erőműbe. Mindenki kapott egy sisakot. Zavaró volt, és kicsit megijesztett, hogy néha-néha leesett egy-egy kobak, megtörve a csendet. Volt kettő nagyon érdekes sisak, Sakti és Zoltán Zsombor kapta, ezeknek le lehetett húzni az elejét. Sakti lehúzta a szemére, és az előadás közben felcsapódott, ez nagyon vicces volt. Az előadások után volt egy kicsi szünet, ahol még enni és beszélgetni is lehetett, kérdéseket lehetett feltenni az előadóknak. Utána két csoportra osztódtunk lányokra és fiúkra.  A lányok először körbementek, megnézték az irányító központot, ami nagyon érdekes volt. Rengeteg monitoron lehetett látni, hogy mi történik. Volt egy gép, ami úgy nézett ki, mintha számlákat nyomtatna ki, de valójában a hibákat rögzítette.  Utána volt egy „vízesés”, ami nagyon tetszett. Gyönyörű volt, ahogy zubogott le a víz. Majd visszamentünk a többiekhez, és csoportokban feladatokat oldottunk meg. Nagyon tetszettek a feladatok, jó volt, hogy poénok is voltak benne. Ez a rész nagyon jó volt, kaptunk utána innivalót és sütit!

Zárásképpen volt egy szerencsekerék, ami kisorsolt ajándékokat.  Én kaptam egy nyakba akasztót. Összességében szerintem jól ki volt találva a program, esetleg jó lett volna, ha több dolgot nézhetünk meg az erőmű működéséről.

Neumann Zsófia 5.a.

5.b osztály

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren voltunk.

A pályaorientációs napot Emma anyukája szervezte, ő  a repülőtéren dolgozik, korábban stewardes volt. Közben kiderült, hogy Petra apukája pedig repülőgép szerelő, és ő is csatlakozott a csoporthoz.

Izgalmas volt átjutni a beléptető kapun, szinte mindenki besípolt, de szerencsésen bejutottunk.

Busszal körbe vittek bennünket az egész repülőtéren, közben Zsuzsa néni a kísérőnk rengeteg érdekességet mesélt. Bemehettünk a tűzoltóságra, és izgultunk, hogy ha éles riasztás lesz, jófelé szaladjunk. Amíg benn voltunk, és csodáltuk a hatalmas autókat, szerencsére nem történt semmi.

Benézhettünk a hangárokba, ahol a repülőgépeket az utolsó csavarig szétszedik és átvizsgálják, aztán pedig össze is rakják. Remélhetőleg semmit sem felejtenek el visszarakni…

Hatalmas gépek húztak el a fejünk felett 30 méterrel, a mögötte támadt szelet csak később észleltük.

 Versenyeztünk, hogy ki látja meg legkorábban a leszálló gépeket.

Láthattuk, hogyan vontatják ki a repülőgépeket a kifutópályára.

Nekem annak az embernek a  foglalkozása tetszett legjobban, aki a madarakat riogatja hangágyúval.

A 3 órás program alatt egyáltalán nem unatkoztunk, bármit megkérdezhettünk, és válaszoltak rá.

Végül a Repülőmúzeumot is megtekintettük, beülhettünk a régi repülőgépekbe, jót játszottunk.

Fáradtan, élményekkel telve értünk haza.

5.b osztály

 

6.b osztály

A Bonbonetti csoki gyár

A 6.b osztály idén a pályaorientációs napon a Bonbonetti csoki gyárba látogatott el.

A „csokitúra” a csoki gyár történetéről szóló kisfilmmel kezdődött. Ezután egy másik terembe mentünk, ahol bemutatták a kakaófát és termését. A következő szobában mesélt a vezetőnk a vitrinekben kiállított, itt készült termékekről. Ezután egy játékos feladat következett: egy óriási Rubik-kockát forgatva megkaptuk a 4 Tibi csokifajta (tej, mogyorós, ét, fehér) titkos összetevőit. Védőfelszerelésben bemehettünk a gépek közé, ahol futószalagon haladtak a csokik a becsomagoló gépek felé.

A körbe vezetés végén mindenki kapott egy kis ajándékcsomagot, amiben finomságok voltak. Érdekes volt látni a Magyarországon lévő egyetlen csoki gyárat.

Urbán András 6.b  

7.b osztály

Helyszín: Magyar Televízió  Kiállítóterem

Reggel az iskolában találkoztunk a többiekkel. Busszal és metróval hamar odaértünk a Kálvin térre. Onnan átsétáltunk a Nemzeti Múzeum kertjébe, ahol ettünk és játszottunk egy kisebb korosztályra szabott játszótéren. A játszótér A Pál utcai fiúk alapján készült el, így lehetett venni üveggolyókat, amivel gejzlit játszottunk. Vince összekuporodva a kis házból „árult kávét”, mi lelkesen vásároltunk. Nagyon élveztük a játékot és sokat nevettünk. Ilyen jó hangulatban mentünk át a Magyar Televízió Kiállítótermébe. Volt időnk körülnézni az előtérben, ami elég érdekes volt számunkra. Ezután megkezdődött a látogatásunk, amit egy nagyon kedves bácsi tartott. Végigkövettük a rádió történetét, az első tévék megjelenését és végül eljutottunk a mai technológiáig. Kipróbálhattunk egy szinkronstúdiót, ahol egy filmrészletet szinkronizáltunk és a végén megnéztük az általunk „készített” filmrészletet. Utána bementünk egy tévéstúdióba, ahol a súgógép segítségével egy hírműsort vettünk fel. Azután visszamentünk a Nemzeti Múzeum kertjébe, ahol – akárcsak a tavalyi OMG bácsi – nagyon fura fiatalt láttunk. Félmeztelenül árnyékboxolt, amíg a biztonsági őrök meg nem érkeztek. Folytatva a tavalyi hagyományunkat a program zárásaként finom pizzát ettünk. Nagyon jól éreztük magunkat, sokat tanultunk és rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak.

7.c osztály

Pályaorientációs nap 7.c Nemzeti Színház

Néhány gyerekek gondolata a pályaorientációs napjukról:

„Kirándulás a Nemzeti Színházba.

Már régóta szerettem volna ide ellátogatni, és ez most meg is valósult. Maga a színház gyönyörű látvány volt. Nekem főképp tetszett a nagy előadó teremben, az a csodálatos kupola, illetve az egész épület kellemes hangulata. Ez a színház közel 17 éves múltra tekint vissza, ugyanis 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. A színház legelső igazgatója Schwajda György volt, jelenlegi igazgató Vidnyánszky Attila. „ 

Kádár Zsófia

„Én különösen vártam ezt a pályaorientációs napot, mert én kifejezetten színművészetire szeretnek menni.

 Pont időben érkeztünk meg a Nemzeti Színházba. Nekem nagyon tetszett, ahogy a régi és a modern stílust összevonva épült meg az épület. Mikor beléptünk egy nagyon kedves néni fogadott minket. Lepakoltunk és felbaktattunk a lépcsőkön. Elsősorban megbeszéltük, hogy tulajdonképpen mi is ez a pályaorientációs nap, mit jelent maga a pályaorientáció szó. Utána csapatokba rendeződtünk és megbeszéltük, hogy mennyi különféle munka van a színházban. Mert ez tulajdonképpen a színészektől elkezdve, a fénytechnikusokig, díszlettervezőkig, rendezőig és meg sorolhatnám ez az egész egy hatalmas nagy csapatmunka. Utána egy másik néni körbevezetett minket a színházban az is nagyon érdekes volt. Belülről valahogy sokkal nagyobbnak tűnt a színház. Összeségében nekem tetszett a pályaorientációs nap. Igaz én teljesen máshogy képzeltem el, de így is egy kellemes csalódás volt számomra.”

Fodor Lora

„ Az első program a színházban az ottani szakmák megismerése volt. Sokan úgy gondolják, a színház működéséhez csak színészek kellenek, de ez annál sokkal összetettebb. A súgó, a rendező, a hangmérnök, a díszletes és még sokan mások úgyszintén elengedhetetlenek az intézmény működéséhez. Érdekes belegondolni, hogy valaki nem csupán szórakozásból, kikapcsolódni megy a színházba, hanem, dolgozni.”

Varga Linda

„ Útravalónak azokról a színdarabokról kaptunk listát, amik érdekesek lehetnek számunkra.”

Marczis Júlia

„Ma is bővült a „tudástáram” és úgy érzem, hogy kicsit nagyobb lett a rálátásom arra, hogy mi szeretnék lenni és milyen irányba akarok menni a jövőbe”

Fehér Virág

8.a osztály

Pályaorientációs nap a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban – 8. a

Pályaorientációs napunkat belvárosi sétával kezdtük. A belvárosi gimnáziumok és egyetemek mellett csak elsétáltunk, de a Károlyi-kertben elképzeltük, ahogy vizsgára készülünk, aztán inkább a játszótéren játszottunk, ahogy a Nemzeti Múzeum kertjében felújított játszótéren is.  Később a föld alá mentünk, mert a középkori pesti városfal már ott található. Innen sétáltunk a könyvtárba.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat két csoportban bejártuk a padlástól pincéig, vagyis raktártól az olvasótermekig. A felújított könyvtár gyönyörű, annak is érdemes meglátogatni, aki nem szeret olvasni. Aki szeret, az különböző szalonokban, kényelmes fotelekben olvashat, tanulhat.

A körbevezetésen szakmákkal is megismerkedtünk. A regisztrációtól indultunk, az olvasótermeken keresztül a raktárig. A különféle emeleteken, olvasótermekben különböző végzettséggel rendelkező könyvtárosok dolgoznak és segítik az olvasókat, vizsgára, szakdolgozatra készülőket, kutatókat. Ki tudja, talán nemsokára minket is?

 

8.b osztály

Látogatás a Knorr-Bremse üzemében

2019. október 24.-én a 8.b a 7.a-val karöltve vett részt a Knorr-Bremse budapesti komplexumában. Az egymástól függetlenül szervezett programokat részünkről az egyik szülőnk, a tracking mérnökként ott dolgozó Tarnai György javasolta, valamint segítette megszervezését. A látogatással kapcsolatban pályaválasztásban érdekelt osztályfőnökként azokat a kérdéseket fogalmaztam meg magamban előzetesen, amelyek egy nyolcadikos tanuló számára érdeklődést, tanulási-, és karriercélokat jelenthetnek.

A Knorr-Bremse a világ piacvezető vasúti fékrendszereket gyártó multinacionális vállalata. A látogatás során vezetőink igyekeztek a technikai szakzsargont a kívülállók számára is megérthető, befogadható szintre alakítani. A demonstráció, amely a látogatást megelőzte érthető, élvezetes volt, valamint külön örömömre kitértek a duális képzésben betöltött szerepükre is. Az előadást Tarnai György mechatronikai, robotikai bemutatója követte, mely nagyon színvonalas, gyerekeknek szóló prezentáció volt. Az intézménylátogatás során betekintést nyerhettünk a profi módon szervezett, irányított, ellenőrzött munkahely világába. Úgy gondolom, hogy akik ilyen területre készülnek a jövőben, azok számára remek mézesmadzag egy ilyen túra. Különös tekintettel a munkahely által kínált tanműhelyre, és karrierlehetőségre. A többség, akik más területen képzelik el a jövőjüket, szintén tanulságosnak találhatták a sétánkat, hiszen láthatták, hogy milyen lehet egy korszerű multinál dolgozni, akár középszintű, akár felsőfokú végzettség birtokában.

A pályaorientációs nap szerintem a nyolcadikosok számára nagyon tanulságos programot jelentett, reményeim szerint sokat tapasztaltak és tanultak belőle.

8.c osztály

Pályaorientációs nap - 8.c osztály a Szimpla Kertben

Halbich Nikolett élménybeszámolója

"Ezen a napon minden osztály egy szakmával ismerkedett meg, így tanítás helyett különböző helyekre mentünk.

A mi osztályunk a Szimpla Kertbe látogatott el. Ez egy romkocsma, itt a vendéglátás szakmáját ismerhettük meg. Mikor beléptünk, a látványtól teljesen ledöbbentem. A helyiség nagyon sokszínű volt, akárhová néztem, mindenhol írásokat láttam a falon rengeteg matrica társaságában. A különböző színekben pompázó lámpák és égők vettek le legjobban a lábamról. Nagyon sokféle, egymással össze nem illő tárgyat lehetett látni mindenfelé. Még a székek is eltértek egymástól. A pultnál süteményekkel vártak minket, később ingyen üdítő itallal is megkínáltak.

Ezután kezdődött az idegenvezetés. Az idegenvezető elmondta, hogy pár egyetemista ötlete volt a kocsma létrehozása. Összeszedtek mindenféle holmit, majd behozták azokat ide. Szerintem rettentően kreatív ötlet volt! A hölgytől nagyon sok érdekes információt elsajátíthattunk a hellyel kapcsolatosan. Bár nem tagadom, néha képtelen voltam ezekre figyelni, mert teljesen ámulatba ejtettek a változatos tárgyak a közelemben. Még a raktárba is lemehettünk, az oda levezető út volt a kedvencem az égők fénye miatt. Sokszor egyébként elég érdekes zenék is megszólaltak, amik bár be kell vallani, nem mindennapiak voltak, nekem tetszettek, főleg egyediségük miatt.

A látogatás után hossza metrózás és buszozás következett hazáig. Nekem nagyon tetszett, biztos vagyok benne, hogy sosem fogom elfelejteni ezt a napot!"