Jelenlegi hely

Hol sírjaink domborulnak…

Egy hely van a világon, ahol az elmúlás szomorúsága és szépsége a legjobban érzékelhető, s ez a temető. Különösen ősszel. Szelíd fénnyel bandukolt velünk az őszi nap, amikor beléptünk hetedikes csapatunkkal Európa egyik legszebb és legnagyobb temetőjébe, a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertbe.

Legszebb, mert tele van növényritkaságokkal, mint egy botanikus kert és legértékesebb, mert a legkiválóbb szobrászaink, kőfaragóink készítették a gyönyörű síremlékeket 1849 óta.

Az első híresség, akit ide temettek Vörösmarty Mihály, a Szózat költője volt. Őt követték a 48-as honvédek, tisztek, majd történelmünk óriásai: Batthyány, Kossuth, Deák, a tudományos élet nagyjai, és a kiváló művészek sora. 

Lelkes tanítványainkkal minden XIX. századi személyiség sírját felkerestük, akiről tanultak. Megtaláltuk, majd megkoszorúztuk iskolánk névadójának Bókay Árpádnak és családjának sírját is.

Nagyjaink, hőseink emlékének ápolása fontos, hogy tetteik, s az általuk létrehozott értékek példaként állhassanak az ifjúság előtt.

Befejezésül álljon itt Széchenyi István örökérvényű gondolata:

„Ha tudni akarod, egy nemzet mennyire becsüli meg a múltját, nézd meg a temetőjét.”

2014. november  

Balogh Éva

magyartanár

Tags: