Aki ismerte, tudja, ő maga volt a derű, a vidámság; kisütött a nap körülötte. Nemigen volt olyan szomorú, bajba jutott gyerek vagy kolléga, aki ne kapott volna Tőle biztató szavakat, bölcs tanácsokat. Kedves, csengő hangján sokszor kérdezte naivan: Miért vagy te ilyen okos? Miközben Ő a lelke mélyén kegyetlen pontossággal ismerte az élet lényegét, a legfontosabb törvényt. És amikor énekelt!

Az ő lelkében ezer dal volt!

Kristálytiszta, káprázatos hangja az ember lelkéig hatolt. És most,... most csak a csönd van... Felfoghatatlan... Vidáné Apjok Ágnes magyar-ének szakos tanárként a kerületben több mint 27 éven át tanította az ifjúságot a zenei alapokra, az éneklés "tudományára". Kiváló pedagógiai munkát végzett az ének-zene megszerettetésében, kiemelkedő szerepet játszott az általa irányított kórusok életében. Kitűnt a tehetségek észrevételében és ezen gyermekek felkarolásában, az énekes ifjúság felkészítésében. Erőt sugárzott vidám lénye, bámulatos energiával sugárzott tehetsége a gyerekek felé.

Ezért volt olyan sikeres, bármibe is fogott: legyen az az énekkar vezetése, a szólisták, vagy a röplabdacsapat tréningje. A kerületi rendezvényeken sokan örülhettünk, hogy hallhattuk. Az utóbbi években különböző televíziós felvételeken is sokan felfigyeltek tehetségére.

Bár a mi iskolánkban csak 1998-tól dolgozott, figyelemreméltó szeretetet juttatott a gyermekeknek, a kollégáknak. Ági szakmai és előadói vezetésével készült el a 100 éves évfordulóra az énekkari CD, amelyen ő is megcsillantotta élvezetes előadói tehetségét.

A családja elvesztett egy édesanyát, a tanulóink és a kollégák nem felejtik a maradandó értékeket, amelyeket itt hagyott.

Fáj, hogy még annyi mindent nem énekelt el nekünk.

"És : nincsen kezdet. S nincs a vég. Nincs más, csak ez a dal,
Mi gyűrűzik, mint éterek, s nem más csak egy vele,
És elhull, mint a csillagok, az űrben lefele."

Babák Sándorné

2004. január 21.

INTERJÚ VIDÁNÉ APJOK ÁGNESSEL (ÁGI NÉNIVEL) a suli ének (és röplabda) tanárával

Valószínűleg emlékezetes lesz a közeljövőben megjelenő CD, amelyen az iskolai énekkar dalol. Hány szám lesz rajta, és mikorra várhatjuk a megjelenését?

Május 23-a körül jelenik meg a CD, számos szép és különféle műfajú dallal.

Mindenki tudja, hogy nagy munkák folytak a CD felvételen. Mennyit kellett erre készülni? Minden "gyűlésen" jó volt a hangulat, vagy ez a végére teljesen megváltozott?

Igen kemény munka van mögöttünk. A munkában részt vállalókat (gyerekeket és felnőtteket) elismerés és dicséret illeti. A profizmushoz közel álló felvételeket sikerült készítenünk. Ildikó néninek, iskolánk igazgatójának köszönet a lehetőségért.

Ági néni szerint milyen példaképeik vannak az énekléssel foglakozó fiataloknak? (pl. együttesek, énekesek) Érdemes őket követni stílusban, vagy bármiben?

A mai fiataloknak is vannak példaképeik. Hogy kik, és érdemes-e őket követni? Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Gyakorta előfordul, hogy kérditek tőlem: milyen zenét szeretek. Az igényes, dallamos ZENÉT. Ez lehet akár rap zene is. A gyerekek zöme az éppen aktuális stílust fogadja el, hiszen ezt "nyomják" a médiában. Persze mindig vannak kivételek, s mint tudjuk ez erősíti a szabályt.

Parti Zoltán tavaly elhagyta az iskolát, s ezáltal a röplabdacsapatnak sem lett edzője és kapitánya. Mikor döntötte el Ági néni, hogy a röplabda csapatot tovább tanítja.

A röplabdázást én vetettem fel, s kezdtem el. Aztán átadtam Zoli "bának", mert nem fért bele az időmbe. Az ő távoztával valóban ismét én foglalkozom a nagyon lelkes, fanatizálható, tehetséges lányokkal.

Milyen érzés ilyen sikereket elérni, mint például röplabda kerületin első, második helyezettnek lenni a csapattal, vagy CD-t kiadni, amiben minden ott "dolgozó" (éneklő) diák energiája teljes mértékben benne van?

Egészséges, eufórikus érzés és élmény. Zárójelben jegyzem meg: sportversenyre úgy menj el, hogy győzni akarj! A színpad szent hely: nagyon koncentráltan és hatalmas önfegyelemmel érhetsz el sikereket. (Ha énekelni akarsz és még hangod is van, fél siker.)

Hisz-e a földönkívüliekben vagy az újjászületésben? Mi a véleménye a csodákról?

Hiszem, hogy van a Földön kívül is élet; különben is babonás vagyok. Hiszek az álmokban is, amelyek azért vannak, hogy valóra váltsuk őket. Csodák - kicsik és nagyok - naponta érnek bennünket, de csak akkor, aktív részeseivé próbálunk válni. Az újjászületés megfoghatatlan számomra, úgy mint a matematika tudománya.

Fekete Erika Alíz riportja 2003 márciusában készült